A peloponnészoszi háború
Kr. e. 431–Kr. e. 404
Az esemény részletesen
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között. Az elnevezés később alakult ki, a kortárs írók „a háború” néven emlegették. A ma használt kifejezés először Kr. e. 100 körül jelent meg egy athéni feliraton, majd Cicero műveiben. J.B. Bury történész szerint azonban helyesen attikai háborúnak kellene hívni, hiszen Peloponnészosz területén jóval kevesebb harci cselekmény történt. A háború eseményeiről egykorú történetírók is beszámoltak:
az athéni Thuküdidész Kr. e. 411-ig örökítette meg az eseményeket;
Xenophón: Hellenica c. műve pedig ott folytatja a történetet, ahol azt Thuküdidész abbahagyta.
Thuküdidész műve korrekt történelmi szakmunka, Xenophóné jóval pontatlanabb személyes visszaemlékezés.
A két szövetségi rendszer Kr. e. 460-tól 446-ig már vívott egy háborút – ezt 1. peloponnészoszi háborúnak is nevezik. Ezután harminc évre békét kötöttek, de azt csupán tizenöt évig sikerült érvényben tartani.
A háború Spárta győzelmével és Athén teljes vereségével ért véget. A város védműveit lerombolták, a Korinthosz és Thébai által követelt teljes megsemmisítésétől és lakosai rabszolgaságba vetésétől azonban Spárta megkímélte.