A júliusi forradalom Párizsban

Ez a szócikk az 1830-ban lezajlott francia forradalomról szól. Más jelentésekhez lásd: Francia forradalom (egyértelműsítő lap).

Az 1830-as francia forradalom, amelyet júliusi forradalom néven is ismernek, a második francia forradalom volt az 1789-ben kezdődött francia forradalom után. Nyomában új király került a trónra I. Lajos Fülöp személyében, a „júliusi monarchia” néven ismert rendszer élére. Ez az 1815 és 1830 között másodszor visszaállított Bourbon-ház királyságát követte. A forradalom 1830 júliusának három napján, 27-én, 28-án és 29-én zajlott le, ezért les Trois Glorieueses („a három dicsőséges”) nevet is kapta.

Hosszú, a kormányt, a parlamentet és a sajtót érintő zaklatott időszak után X. Károly király 1830. július 26-i rendeleteivel konfliktusba került a liberális többségű parlamenttel, mivel megtartani próbálta a neki kedvező, de kisebbségbe került kormányt. Erre számos párizsi fellázadt, barikádokat emeltek és megküzdöttek a Marmont herceg vezette katonai csapatokkal. A felkelés hamarosan forradalommá változott.

27-től 29-ig heves harcok folytak az egész fővárosban. 29-ére a felkelők elfoglalták a várost. A többségükben királyságpárti liberális képviselők ellenőrzésük alá vették a forradalmat. Némi habozás után liberálisabb alkotmányos monarchia mellett döntöttek dinasztiaváltoztatás segítségével. A Capeting-ház idősebb ágát, a Bourbon-házat egyik fiatalabb ága, a negyedik orléans-i ház követte. Orléans-i Lajos Fülöpöt kikiáltották immár nem „Franciaország királyá”-vá, hanem „a franciák királyá”-vá, és a francia forradalomtól származó trikolór lett újra az ország zászlaja a Bourbonok fehér zászlaja helyett.