A generatív MI-eszközök széles körű elterjedése

A generatív mesterséges intelligencia (más néven: generatív AI, GenAI, vagy GAI) a mesterséges intelligencia egy olyan alcsoportja, amely generatív modelleket használ szövegek, képek, videók vagy más adatformák előállítására. Ezek a modellek megtanulják a képzési adatok mögöttes mintáit és struktúráit, és ezeket használják fel új adatok előállítására a bemenet alapján, amely gyakran természetes nyelvi kérések formájában érkezik.

A transzformátor-alapú mély neurális hálózatok, különösen a nagy nyelvi modellek (LLM) fejlesztése lehetővé tette a generatív mesterséges intelligencia rendszerek mesterséges intelligencia boomját a 2020-as évek elején. Ezek közé tartoznak az olyan chatbotok, mint a DeepSeek, ChatGPT, Copilot, Gemini és LLaMA; a szövegből képet generáló mesterséges intelligencia képgeneráló rendszerek, mint a Stable Diffusion, Midjourney és DALL-E; és a szövegből videót generáló mesterséges intelligencia generátorok, mint a Sora. Olyan vállalatok, mint az OpenAI, Anthropic, Microsoft, Google és Baidu, valamint számos kisebb cég fejlesztett generatív AI modelleket.

A generatív mesterséges intelligenciát számos iparágban alkalmazzák, többek között a szoftverfejlesztésben, az egészségügyben, a pénzügyekben, a szórakoztatásban, az ügyfélszolgálatban, az értékesítésben és a marketingben, a művészetben, az írásban, a divatban és a terméktervezésben. Ugyanakkor aggályok merültek fel a generatív mesterséges intelligencia lehetséges visszaéléseivel kapcsolatban, mint például a kiberbűnözés, az álhírek vagy a deepfakes használata az emberek megtévesztésére vagy manipulálására, valamint az emberi munkahelyek tömeges helyettesítése. Szellemi tulajdonjogi aggályok is felmerülnek az olyan generatív modellekkel kapcsolatban, amelyeket szerzői jogvédelem alatt álló műalkotásokon képeznek ki és utánoznak.